2024.04.09.

94 éves korában meghalt Peter Higgs, a Higgs-bozont felfedező brit elméleti fizikus. A hírt az Edinburghi Egyetem jelentette be.

Peter Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus évtizedekkel az „isteni részecskeként” is emlegetett Higgs-bozon létének tudományos igazolása előtt megjósolta e közvetítő részecske létezését.

Peter Higgs a később róla elnevezett részecske létezéséről szóló elmélet alapjait 1964-ben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Physics Letters című fizikai folyóiratában közölt rövid kvantumtérelméleti tanulmányában ismertette.

2022.04.11.

Olasz és dél-koreai elméleti fizikusok akkor bukkantak a masszív gravitonok nyomára, amikor az ismert három térdimenzió és az idő mellett régóta feltételezett további dimenziók bizonyítékai után kutattak.

A sötét anyag a modern csillagászat egyik nagy rejtélye: gravitációs hatásai alapján tudjuk, hogy ez adja a világegyetem tömegének nagy részét, közvetlenül megfigyelni viszont egyelőre nem lehet. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a sötét anyag hátterében az ősrobbanással megszülető gravitonok állnak.

2021.12.06.

A Corvina kiadó adta ki Balázs István fordításában Guido Tonelli: Genezis, - A Világegyetem születése hét napban elbeszélve c. könyvét.

„Ha […] megemeljük a tekintetünket, és kissé távolabbra nézünk, mintha valamiféle leheletvékony habot látnánk. Ez apró rezgések végtelen sokaságából áll, és a mitológiai elbeszélések ősfluidumát idézi fel bennünk: azt a habot, görögül αφρóς (aphrosz), amelyből Aphrodité istennő neve is ered („a habokból kiemelkedő”), aki Uranosz isten véréből és spermájából jött világra”. 

Ez nem egy görög mitológiával foglalkozó kötetben olvasható, hanem Guido Tonelli olasz kísérleti fizikus magyarul frissen megjelent könyvében.

2012.10.14.

A pápa a hit éve megnyitásának alkalmából a Szent Péter téren közéleti szereplőknek, tudósoknak, művészeknek, munkásoknak, szegényeknek, betegeknek, szenvedőknek, valamint fiataloknak és hitoktatóknak nyújtotta át ugyanezt az üzenetet.

 Vatikáni nyilatkozatokból illetve magának XVI. Benedek pápának a nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy a mai római katolikus egyház rugalmasabban kezeli az új tudományos eredményeket, mint tették azt évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt. Míg Galileo Galilei idejében azt is tagadták, hogy a Föld gömbölyű, hogy a Nap körül kering és forog a tengelye körül, most az ősrobbanás elméletét is elfogadták. Ez év elején XVI. Benedek kinyilatkozta, hogy az ősrobbanás is Isten műve volt.