Bruck Edith magyar származású olasz költő, író május 3-án ünnepelte 95. születésnapját. Ez alkalomból boldog születésnapot kívánunk, és négy versét ajánljuk a Litera oldalán az Idők / Tempi című kötetéből Papp Gábor Zsigmond fordításában és utószójával.

Ha a holtak beszélnének   

(Se i morti parlassero)

A mama egyszer talán
ahelyett, hogy leszidná a papát,
hogy nem keres semmit,
azt mondaná neki: „szeretlek”,
mint amikor megérkeztünk
a földi pokolba,
és kezdődött a szétválogatás, 
akkor is őt hívta, őt kereste.

2026.04.22.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, 2026. április 16-án, a Római Magyar Akadémia szervezésében tartott megemlékezés üzenete a múlt felelőssége mellett a jelen elkötelezettsége volt.

Bruck Edith magyar holokauszt-túlélő írónő személyes tanúságtételét az ő életét bemutató kiállítás, illetve Sajó István debreceni építész, ugyancsak holokauszt-túlélő életművének bemutatója kísérte.

Érszegi Márk Aurél, a Római Magyar Akadémia igazgatójának köszöntője után Dávid Andor Ferenc, Magyarország olaszországi nagykövete arra emlékeztetett, hogy a múlt felidézése nem pusztán történelmi kötelesség, hanem erkölcsi feladat is.

Májusban lesz 95 éves Bruck Edith holokauszt túlélő. A Rómában élő írónő, költő, az 50-es évektől az olasz irodalmi és művészi élet tagja. Saját írásai mellett olasz nyelvre fordította József Attila, Radnóti Miklós és Illyés Gyula verseit. Könyvet írt saját személyes sorsáról, az olaszországi iskolákban pedig tanúként számolt be a lágerekben átéltekről. Az írónővel római otthonában készített interjút Sárközi Júlia január 27-én a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján.

Október 16-án, amikor Rómában megemlékeznek a zsidók 1943-as elhurcolásáról, Edith Bruck magyar zsidó származású írónő, a soá túlélője elmondja: a gyűlölet méreg, ami felemészti azt, aki magában hordozza. Ő maga nagyon fontosnak érzi, hogy beszéljen a fiataloknak az elszenvedett tragédiáról, és látja, mennyire figyelnek rá, számos levelet kap tőlük. Az AgenSIR katolikus hírügynökség kérdezte.

Október 16. a római gettó elleni támadás dátuma.

A Vigilia kiadó újdonsága Edith Bruck – Andrea Riccardi: A rosszon túl című könyv, bemutatója holnap 18 h-kor lesz a Szabó Ervin Könyvtárban.

Edith Bruck író, költő, műfordító, 1931-ben született Tiszabercelen. Gyermekként átélte a náci koncentrációs táborok borzalmait. 1954-től Rómában él, olasz nyelven ír.

Andrea Riccardi a háború utáni generációhoz tartozik, 1951-ben született. A Sant’Egidio közösség alapítója, történész, aki a közösség aktív békemissziójának vezetőjeként nemcsak elméletben ismeri a háborúk valóságát.

Interjút adott Szabó G. Lászlónak a 94 éves Rómában élő és ma is alkotó magyar Bruck Edith, az olasz irodalom számos díjjal kitüntetett nagyasszonya, aki soha nem szakadt el a magyar nyelvtől sem, sőt hídépítő szerepet vállal oly módon, hogy nála talán senki sem tett többet a magyar irodalom itáliai népszerűsítéséért, – vallott a próbatételekben és fordulatokban bővelkedő életéről és a mindennapjairól.

Aligha tévedek azt állítva, hogy a Tiszakarádon 1931-ben ortodox zsidó családban született Bruck Editet, akit egyesek az „életben maradt Anna Frank”-ként említenek, hisz alig 13 éves volt, amikor egész családját deportálták, és több koncentrációs tábort is megjárt, többek között  Auschwitzot, Dachaut és Bergen-Belsent (édesanyja Auschwitzban, édesapja és bátyja Dachauban lelték halálukat, ám ő Eliz nevű testvérével túlélte a táborokat)  – a szélesebb magyar közvélemény akkor ismerte meg, amikor a magyar lapok meg a világsajtó is kiemelt hírként számolt be arról, hogy 2021.

2025.02.05.

A milánói street art művek elleni antiszemita támadásra Róma választ adott azáltal, hogy a falfestmény új változata a római Shoah/Holokauszt Múzeum állandó gyűjteményébe kerül.

Bruck Edith magyar-olasz írónő alakja is szerepel azon a - holokauszttúlélőkre emlékező - graffitin, amelyet antiszemita támadás ért Milánóban hétfőn.

A megtámadott stencilalkotást Alexsandro Palombo képzőművész valósította meg Auschwitz felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából.

2023.11.04.

A magyar származású holokauszt túlélő azt mondja, baráti körével együtt mindig a menekültek befogadása mellett volt, de ma már szemléletet váltott, mert a sok millió muzulmánnal az antiszemitizmus is jött.

Már nem pártolom a migránsok befogadását, mert minél többen érkeznek, annál több antiszemitizmust hoznak magukkal - hangoztatta Edith Bruck Olaszországban élő magyar származású holokauszt túlélő a LaPresse olasz hírügynökségnek pénteken.

Bruck Edith, vagy születési nevén Steinschreiber Edit, 1931. május 3-án látta meg a napvilágot Tiszakarádon. Ortodox zsidó családi háttere miatt olyan viszontagságokkal kellett szembenéznie, mint a második világháború koncentrációs táborai, többek között Auschwitz, Dachau és Bergen-Belsen. Ezek szülei és bátyja elvesztésének traumáit okozták.

A családból egyedül Edith és testvére, Eliz élték túl a szörnyű megpróbáltatásokat.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) a 2023. évi Magyar Zsidó Kultúráért Életmű díjat Bruck Editnek ítélte oda. Az elismerést május 31-én Kovács Ádám Magyarország római nagykövete adta át a neves és elismert írónőnek.

Szívből gratulálunk!

--------------------------------------------------------------------------------------

https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/zsido-vilag/unnepelyes-keretek-kozott-adjak-at-az-idei-mazsike-dijakat-az-obudai-tarsaskorben

https://www.facebook.com/photo?fbid=563745725940531&set=pcb.563745755940528

---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából január 25-én, szerdán, 19.30 órakor Bruck Edith magyar származású írónő, rendező közremüködésével a MishMash együttes adott nagy sikerű koncertet a Falconieri-palota Liszt termében.

Az est további vendégei:  Yasemin Sannino (ének) és Daniele Valabrega (brácsa) voltak.

A koncert nyilvános volt, az ezt megelőző napon zártkörű rendezvényen mutatták be a Bruck Edithről készült filmet, amit olasz nyelven meg lehet tekinteni az alábbi linken:

https://www.la7.it/atlantide/rivedila7/speciale-atlantide-io-mi-ricordo-25-01-2023-469429

Nagyon köszönjük Várhelyi Klárának a jeles eseményről készült hiteles fotóit.

2023.01.25.

A magyar, a vatikáni és az izraeli diplomácia is képviseltette magát a magyar származású holokauszttúlélő, Bruck Edith életét bemutató, Edith című új dokumentumfilm első vetítésén, melyet a Római Magyar Akadémián avagy Collegium Hungaricum Rómán január 24-én este tartottak. Az alkalomra Ferenc pápa is üzenetet küldött.

Bruck Edith a premier előtt az MTI-nek úgy nyilatkozott, az emlékezés „mindig nagyon fontos: tegnap is az volt, ma is az, és holnap is az lesz, ezért folytatom a tanúságtételt”. Hozzátette, évtizedek óta járja az iskolákat, a pandémia alatt interneten tette ugyanezt, mivel a fiataloknak tudniuk kell, mi és hogyan történt.

2022.10.26.

A kubai rakétaválsághoz hasonlította kedden a jelenlegi nukleáris fenyegetést Ferenc pápa kedden Rómában, a Colosseum tövében megtartott beszédében. A beszéd apropóját a Sant’ Egidio Közösség háromnapos konferenciája adta, melynek záróeseményén különböző vallási csoportok külön-külön is imádkoztak. A Sant’ Egidio Közösség egy világméretű békemisszió és jótékonysági csoport.

A pápa több ezer ember előtt azt mondta, hogy a „a világ hatalmas vezetőinek tervei nem veszik figyelembe a népek igazságos törekvéseit”

A katolikus egyházfő a nukleáris fegyverek ukrajnai bevetésének lehetőségére utalva úgy fogalmazott:

Ma tényleg valami olyasmi fenyeget, amitől rettegtünk, és reméltük, hogy soha többé nem hallunk róla: az atomfegyverek használata, amelyek fejlesztése és tesztelése helytelenül még Hirosima és Nagaszaki után is folytatódott.

„Ferenc vagyok” – ezzel a címmel jelent meg Olaszországban október 20-án Bruck Edith honfitársunk, auschwitzi túlélő könyve, a „Thészeusz hajója” (La nave di Teseo) könyvkiadó gondozásában. A ma 91 éves írónőt, aki 1954 óta él Olaszországban, 2021. február 20-án római lakásán személyesen felkereste Ferenc pápa. A kötetben Bruck Edith a pápa látogatása nyomán született gondolatait, elmélkedését tárja elénk.

Ferenc pápa azért kívánta a személyes találkozást az írónővel, mert mély megrendüléssel olvasta a L’Osservatore Romano vatikáni napilap hasábjain a 2021 januárjában, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából készült interjút, amelyben Bruck Edith felidézte a náci üldöztetés idején személyesen és hozzátartozói által átélt borzalmakat.

2022.01.28.

Január 27-én, a Holokauszt nemzetközi emléknapján a vatikáni Szent Márta-házban fogadta a pápa a magyar származású Bruck Edith írónőt, akihez baráti szálak fűzik. Több, mint egy órán át beszélgettek, a pápa egy fehér gyapjúsálat, az írónő a „megtalált kenyeret” ajándékozta a Szentatyának.

Megindító pillanatokat élt át újra Ferenc pápa a Holokauszt túlélő Bruck Edithtel, akivel a vatikáni Szent Márta-házban találkozott.

A holokauszt beszámolójaként ismert Elveszett kenyér című regényével Bruck Edith Olaszországban élő magyar írónő lett a Viareggio-Repaci irodalmi díj egyik győztese - jelentette az olasz sajtó vasárnap.

A 92. kiadásához érkezett irodalmi díj kihirdetése az olaszországi és európai értelmiség egyik kedvenc alkotó- és üdülőhelyeként ismert Viareggio nyári kulturális eseményének számít.

Az idén három nyertest választottak: Flavio Santi költő és Walter Siti író mellett Bruck Edithnek ítélték a legjobbnak járó díjat.

2019.01.07.

A Római Magyar Akadémia januári programjainak Radnóti Miklós és Ady Endre munkássága áll a középpontjában.

A rendezvénysorozat január 10-én a Falconieri Palota Liszt termében nemzetközi slam poetry-esttel indul, majd január 16-án Radnóti-emlékesttel folytatódik. Megnyílik Emanuele Mascioni Bori notesz című fényképkiállítása, s ez alkalomra jelent meg a Bori notesz első olasz–magyar nyelvű kiadása, amely tartalmazza Radnóti Razglednicáinak olasz nyelvű fordítását is.

2015.01.23.

Radnóti Miklósról em­lé­ke­zik meg a Római Magyar Akadémián (RMA) pén­tek es­te nyí­ló tár­lat, ame­lyen a ma­gyar köl­tő ver­sei ál­tal ih­le­tett olasz gra­fi­kus­mű­vé­szek al­ko­tá­sai mu­tat­koz­nak be.

Nyolc Radnóti-vers alap­ján ké­szül­tek a nyolc olasz gra­fi­kus mun­kái. A ver­sek az 1944-ben mun­ka­szol­gá­la­tos­ként meg­gyil­kolt ma­gyar köl­tő utol­só al­ko­tá­sai, ame­lye­ket a ha­lá­la után ná­la ta­lált no­tesz őr­zött meg.