A Pápai Régészeti Akadémia január 26-án tagjai közé választotta Vörös Győző ókorkutató professzort, akit Ferenc pápa 2022-ben Pápai Aranyéremmel tüntetett ki. „Négy nagynevű előd után ismét van tehát magyar tagja a Pápai Régészeti Akadémiának. Csodálatos érzés, hogy halálomig tagja lehetek ennek a vatikáni tudományos testületnek, amely az ókori és középkori, valamint a művészettörténeti kutatások római fellegvára”

Az 1848–1849-es magyar Forradalom és Szabadságharc 178. évfordulója alkalmából ünnepélyes keretek között a magyarok megkoszorúzták a római Gianicolo dombon található, Türr István tábornokot ábrázoló mellszobrot március 11-én.

Dávid Andor Ferenc nagykövet mondott beszédet a leghíresebb magyar garibaldistáról, kiemelve a magyar Forradalommal való kapcsolatát. Az eseményen jelen voltak a Szent István Ház és a Villa Mater Redemptoris munkatársai, valamint a Pápai Magyar Intézet papjai is.

2026.03.13.

Március 15-én nagyböjt IV. vasárnapján, visszatér Rómába a járművek és autóvezetők megáldásának hagyománya Törő András atya által, mely a Santa Francesca Romana ünnepéhez kapcsolódik.

Róma régi hagyománya volt, hogy minden év március 9-én, Szent Franciska ünnepnapján áldást kaptak a gépkocsik a Forum Romanumnál levő Santa Francesca Romana templom előtt. Később, 2014-ben például ez a hagyomány megváltozott az új közlekedési rend miatt, mivel ezen az úton a Colosseum felé már nem közlekedhettek járművek, viszont mégis az ünnepnapon kivételt tettek, hiszen Szent Franciska az autósok védőszentje.

Római Magyar Akadémián március 5-én a a „A Falconieri‑palota titkai: mit mesélnek a történelmi nyílászárók? című előadásra került sor Tárkányi Sándor a Soproni Egyetem docense bemutatójában, az eseményt Berényi László, a Római Magyar Akadémia megbízott igazgatója nyitotta meg.

Róma egyik legkülönösebb géniusza, Francesco Borromini az 1640-es években egy különleges látomást álmodott a Via Giuliára. A Tevere folyóra néző, háromíves loggiája és a bonyolult, szimbolikus stukkókkal díszített mennyezetei ma is a barokk építészet legféltettebb kincsei közé tartoznak.

Az olasz állam 30 millió euróért (tavalyi értékbecslési árán, nagyjából 11 milliárd forint) vásárolta meg a Maffeo Barberinit ábrázoló Caravaggio festményt.

Alessandro Giuli kulturális miniszter azt mondta, ez az eddigi legmagasabb összeg, amit az olasz állam műkincsvásárlásra költött.

A portré eddig egy firenzei magángyűjtő tulajdona volt, amit először 2025 elején állítottak ki szélesebb közönség előtt. Akkor néhány hónapon át a római Barberini palotában működő képtárban, a nagyszabású Caravaggio kiállítás keretében volt látható.

Március 4‑én a Római Magyar Akadémián nyílt meg a Vizuális párbeszédek című kiállítás. A megnyitón szép számú közönség vett részt: művészek, kurátorok és olyan érdeklődők, akik figyelemmel és kíváncsisággal követték a tárlat bemutatását.

A csoportos kiállítás magyar résztvevőit, Várhelyi Klárát és Szabó Krisztinát már ismeri a római közönség az Antonietta Campilongo művészeti vezetésével létrejött korábbi csoportos római kiállításokról.

1956. március 21-én Anna Magnani volt az első olasz színésznő, aki elnyerte a legjobb főszereplő Oscar-díját. Történelmi dátum, emlékezetes olasz és nemzetközi filmművészet számára: egy nem amerikai színésznő sikeresen meghódította Hollywoodot azzal, hogy megérdemelte a filmipar legnagyobb vágyakozó díját. 

A film, amely a római színésznőt, Anna Magnanit (akit Nannarella becenéven ismert, hazájához kötődő érzelmi kötődése miatt) a hollywoodi Olümposzba viszi, a The Tattooed Rose/ Tetovált rózsa, amelyet kifejezetten Tennessee Williams írt neki a forgatókönyvben.

2026.03.07.

A Spanyol lépcső közeli római elhagyatott éjszakai klubban rendezett kiállítás volt a 2025-ös év fénypontja. A Bibliotheca Hertziana igazgatója elmagyarázza, miért. A német könyvtár kortárs művészet előtti megnyitása példátlan közönségsikert váltott ki a római intézményben. „Naponta 12 látogatóra számítottunk, ehelyett 1800-an lettünk” – mondja Tristan Weddigen igazgató.

A kiállítás különlegessége abban rejlik, amelyben az épület működött: egy romos épület Róma központjában, néhány lépésre a spanyol lépcsőtől.

Rómában a Falconieri palota Sárga szalonjában 2026. február 20-án nyílt a február 28-ig tartó Kísérlet mint egyetlen állandó – pop-up c. kiállítás.

A kiállításon Ábrahám Noémi & Nunkovics Róbert, Dorogi Enikő és Koroknai Patrícia munkái voltak láthatók — friss, érzékeny és merész megközelítések, amelyek új fényt vetnek Moholy‑Nagy örökségére és a fotográfia határainak folyamatos tágítására.

Köszöntőt mondott Fabricius Anna és Ballagó Márton. A kiállító művészek munkáikat Fazakas Péter filmrendezővel beszélgetve mutatták be.

A Sixtus kápolnában Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint. Elmondta, hogy folyamatosan mérik a kápolna "egészségi állapotát", így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit.