2025.05.07.

Valószínűleg 1559 óta a pápaválasztás helyszíne a világörökséghez tartozó Sixtus kápolna, amely máskor nyitva áll a látogatók előtt.

A kápolnát IV. Szixtusz pápa építtette a 15. században: 1482-ben megbízta korának legjobb művészeit – Botticellit, Peruginót, Rossellit és Ghirlandaiót –, hogy hét hónap alatt készítsék el a Mózes életét ábrázoló falfreskót a bal oldalon; jobb oldalon Jézus életének képei láthatók.

2025.05.07.

Török Csaba teológus, egyetemi tanár, az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház plébánosa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tv-referense írását olvashatjuk.

Aki érdeklődik a konklávé iránt, azt kérdezi: hogyan zajlik, kik a részesei, mi várható? Az alábbiakban bemutatjuk a pápaválasztáshoz kapcsolódó, kevésbé ismert helyszíneket. Nem térünk ki azonban a Szent Péter-bazilikára vagy a Sixtus-kápolnára, sem Michelangelo (s más reneszánsz mesterek) freskóira, de a gyönyörű Szent Péter térre sem.

2025.05.07.

Amikor a Vatikánban új pápát választanak, a fél világ figyel lélegzetvisszafojtva egy kis kéményre a Sixtus-kápolna tetején. Ha fekete füst száll fel belőle, akkor a kápolnában teljes izolációban szavazó bíborosok még nem jutottak döntésre, ám ha a füst fehér: megvan az új pápa. De hogyan érik el a XXI. században, hogy a megfelelő színű füst szálljon fel a kéményből?

Ferenc pápa temetése után másfél héttel, május 7-én kezdődik a pápaválasztó konklávé a Vatikánban. Világszerte milliók követik az eseményről szóló közvetítéseket, ám csak kevesen ismerik a több évszázados rituálé rejtett összetettségét: a gondosan megépített kéményt, a mérnöki precizitással beállított kályhát és a vegyszerek receptjeit, melyeket mind arra terveztek, hogy egyértelmű üzenetet közvetítsenek a külvilág felé.

2025.05.07.

Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek május 4-én, Húsvét harmadik vasárnapján, Anyák napján szentmisét mutatott be a Forum Romanumon álló római címtemplomában, a Szent Franciska-bazilikában. A szentmisén koncelebráltak a római szolgáló magyar papok és a hívek közt jelen volt Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki nagykövet.

A bazilika teljesen megtelt hívőkkel, köztük magyar zarándokokkal. 

Hagyománynak számít, hogy a konklávé előtti napokban a bíborosok a pápa által számukra kijelölt templomban miséznek. 

A történelmi városközpontban levő Santa Francesca Romana, más nevén a Santa Maria Nova bazilikát 2023-ban Ferenc pápa jelölte ki Erdő Péter számára.

50 éve, 1975. május 6-án hunyt el az egyik legnagyobb hatású magyar egyházi személy, Mindszenty József Bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása, a katolikus egyház totalitárius rendszerekkel szembeni ellenállásának jelképes alakja.

Mindszenten született, és szülőfaluja iránti tiszteletből vette fel a Mindszenty nevet. 1915-ben szentelték pappá, majd többször is letartóztatták: előbb a kommunisták, később a nácik. 1944-ben püspökké, 1946-ban bíborossá nevezték ki.

Rendkívüli biztonsági övezetté alakítják át a Santa Maria Maggiore bazilikát és környékét a Ferenc pápa sírját látogató zarándokok védelme érdekében.

Rómában már második Szent Péter-bazilikának és második Vatikánnak keresztelték át a Santa Maria Maggiorét a vasárnap óta sorban álló hívek miatt. A Ferenc pápa temetését követő első napon mintegy hetvenezren, hétfőn pedig több mint negyvenezren látogattak el az elhunyt egyházfő sírjához.

A 2025-ös jubileumi szentévre a Magyar Kurír kiadta zarándokútikönyv sorozatának legújabb kötetét, melyben Török Csaba kalauzol el az Örök Városba. Az alábbiakban részletet olvashatunk a könyvből, amiből a Santa Maria Maggiore bazilikát ismerhetjük meg, ahol Ferenc pápa nyugszik.

A Santa Maria Maggiore- (Havas Boldogasszony-) bazilikának két eredetelbeszélése ismert. Kezdjük azzal, amelynek okán a rómaiak olykor csak basilica Liberianának, Libériusz pápa (352–366) bazilikájának nevezik.

“Az egyház arra hív, hogy kérjük az örömet és a vágyat, amely előre viszi a keresztény ember életét. Minél nagyobb ez a vágy, annál nagyobb lesz az öröm. Kérjük tehát az Úrtól ezt a kegyelmet, a Szentléleknek ezt az ajándékát: a keresztény örömöt” (Ferenc pápa homíliája, Szent Márta-ház, 2013.05.10.).

A keresztény ember öröme egy benső ajándék, melyet nagylelkűen továbbadva nemhogy fogyna, hanem egyre csak növekszik...

Merényi Zita több alkalommal is találkozott Ferenc pápával, a Magyar Kurír munkatársaként pedig a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, illetve két évvel később, apostoli látogatása alkalmával is fényképezte őt.

Alább Zita személyes hangvételű visszaemlékezését olvashatjuk.

Legelőször Rómában találkoztam a Szentatyával, 2018-ban, amikor meglátogatta az ötvenéves Sant’Egidio közösséget a Santa Maria in Trastevere bazilikában.

Sergio Alfieri, a neves olasz sebész, aki Ferenc pápa életének utolsó éveiben kétszer is megoperálta az egyházfőt, most megrendítő részleteket osztott meg arról a reggelről, amely örökre megváltoztatta a katolikus világot.

Alfieri elmondása szerint a Szentatya utolsó óráit a Szent Márta ház békéjében töltötte – ahogy azt maga kívánta. Amikor az orvos hétfő hajnalban megérkezett, Ferenc pápa szemei nyitva voltak, de már nem reagált sem a hangokra, sem az ingerekre.