2026.03.20.

Új életre keltek a római Colosseum évszázadok során lerombolt gyűrűi, így újabb ingyenes régészeti területet ajándékoztunk a rómaiaknak és a turistáknak – mondta Simone Quilici, a Forum Romanum-Colosseum régészeti park igazgatója az amfiteátrum új részeinek megnyitóján.

A Colosseum legkülsőbb részét állították helyre, azokat a peremgyűrűket, amelyek az amfiteátrum egyik ívében épségben megmaradtak, a déli fronton azonban teljesen eltűntek az évszázadok alatt, omlások, földrengések során.

A Szentatya szombat délután elköltözött a Sant’Uffizio palotából, az egykori Hittani Kongregáció épületéből, ahol Leó pápa pápaságának első 10 hónapjában lakott és március 14-én, szombat délután birtokba vette lakását az Apostoli Palotában. Legközelebbi munkatársaival költözött be az elődei által korábban használt helyiségekbe – adta hírül március 14-én, szombaton délben Matteo Bruni, a Szentszék Sajtóirodájának igazgatója.

2026.03.14.

A Pápai Régészeti Akadémia január 26-án tagjai közé választotta Vörös Győző ókorkutató professzort, akit Ferenc pápa 2022-ben Pápai Aranyéremmel tüntetett ki. „Négy nagynevű előd után ismét van tehát magyar tagja a Pápai Régészeti Akadémiának. Csodálatos érzés, hogy halálomig tagja lehetek ennek a vatikáni tudományos testületnek, amely az ókori és középkori, valamint a művészettörténeti kutatások római fellegvára”.

Az 1848–1849-es magyar Forradalom és Szabadságharc 178. évfordulója alkalmából ünnepélyes keretek között a magyarok megkoszorúzták a római Gianicolo dombon található, Türr István tábornokot ábrázoló mellszobrot március 11-én.

Dávid Andor Ferenc nagykövet mondott beszédet a leghíresebb magyar garibaldistáról, kiemelve a magyar Forradalommal való kapcsolatát. Az eseményen jelen voltak a Szent István Ház és a Villa Mater Redemptoris munkatársai, valamint a Pápai Magyar Intézet papjai is.

2026.03.13.

Március 15-én nagyböjt IV. vasárnapján, visszatér Rómába a járművek és autóvezetők megáldásának hagyománya Törő András atya által, mely a Santa Francesca Romana ünnepéhez kapcsolódik.

Róma régi hagyománya volt, hogy minden év március 9-én, Szent Franciska ünnepnapján áldást kaptak a gépkocsik a Forum Romanumnál levő Santa Francesca Romana templom előtt. Később, 2014-ben például ez a hagyomány megváltozott az új közlekedési rend miatt, mivel ezen az úton a Colosseum felé már nem közlekedhettek járművek, viszont mégis az ünnepnapon kivételt tettek, hiszen Szent Franciska az autósok védőszentje.

Római Magyar Akadémián március 5-én a a „A Falconieri‑palota titkai: mit mesélnek a történelmi nyílászárók? című előadásra került sor Tárkányi Sándor a Soproni Egyetem docense bemutatójában, az eseményt Berényi László, a Római Magyar Akadémia megbízott igazgatója nyitotta meg.

Róma egyik legkülönösebb géniusza, Francesco Borromini az 1640-es években egy különleges látomást álmodott a Via Giuliára. A Tevere folyóra néző, háromíves loggiája és a bonyolult, szimbolikus stukkókkal díszített mennyezetei ma is a barokk építészet legféltettebb kincsei közé tartoznak.

Az olasz állam 30 millió euróért (tavalyi értékbecslési árán, nagyjából 11 milliárd forint) vásárolta meg a Maffeo Barberinit ábrázoló Caravaggio festményt.

Alessandro Giuli kulturális miniszter azt mondta, ez az eddigi legmagasabb összeg, amit az olasz állam műkincsvásárlásra költött.

A portré eddig egy firenzei magángyűjtő tulajdona volt, amit először 2025 elején állítottak ki szélesebb közönség előtt. Akkor néhány hónapon át a római Barberini palotában működő képtárban, a nagyszabású Caravaggio kiállítás keretében volt látható.

Március 4‑én a Római Magyar Akadémián nyílt meg a Vizuális párbeszédek című kiállítás. A megnyitón szép számú közönség vett részt: művészek, kurátorok és olyan érdeklődők, akik figyelemmel és kíváncsisággal követték a tárlat bemutatását.

A csoportos kiállítás magyar résztvevőit, Várhelyi Klárát és Szabó Krisztinát már ismeri a római közönség az Antonietta Campilongo művészeti vezetésével létrejött korábbi csoportos római kiállításokról.

1956. március 21-én Anna Magnani volt az első olasz színésznő, aki elnyerte a legjobb főszereplő Oscar-díját. Történelmi dátum, emlékezetes olasz és nemzetközi filmművészet számára: egy nem amerikai színésznő sikeresen meghódította Hollywoodot azzal, hogy megérdemelte a filmipar legnagyobb vágyakozó díját. 

A film, amely a római színésznőt, Anna Magnanit (akit Nannarella becenéven ismert, hazájához kötődő érzelmi kötődése miatt) a hollywoodi Olümposzba viszi, a The Tattooed Rose/ Tetovált rózsa, amelyet kifejezetten Tennessee Williams írt neki a forgatókönyvben.

2026.03.07.

A Spanyol lépcső közeli római elhagyatott éjszakai klubban rendezett kiállítás volt a 2025-ös év fénypontja. A Bibliotheca Hertziana igazgatója elmagyarázza, miért. A német könyvtár kortárs művészet előtti megnyitása példátlan közönségsikert váltott ki a római intézményben. „Naponta 12 látogatóra számítottunk, ehelyett 1800-an lettünk” – mondja Tristan Weddigen igazgató.

A kiállítás különlegessége abban rejlik, amelyben az épület működött: egy romos épület Róma központjában, néhány lépésre a spanyol lépcsőtől.