Február 26-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorává avatták Szentmártoni Mihály SJ pasztorálpszichológia-professzort, a római Pápai Gergely Egyetem emeritus tanárát. A Stephanus- és Fraknói Vilmos-díjas, az Új Emberben is számos alkalommal publikáló professzorral hivatásáról, műveinek a hazai egyházi életre gyakorolt hatásáról, a misztika és a lélektan kapcsolatáról is beszélgettek.

– Életpályáját meghatározza a papi, szerzetesi hivatás és a pszichológia iránti érdeklődés.

Terdik Szilveszter művészettörténésszel, egyetemi oktatóval arról beszélgettek, hogyan jelenik meg az ikonokon Jézus Krisztus dicsőséges feltámadása.

Az ikon a keleti keresztény művészet szentképe. Célja elsősorban nem a gyönyörködtetés, hanem a teológiai igazságok megjelenítése. Az ikonok leggyakrabban ábrázolt alakja Jézus Krisztus mint Isten Fia. Pavel Florenszkij orosz ortodox teológus szerint az ikon „Isten festékkel írott Neve, mert mi más lenne Isten képe, a szent arculattól származó szellemi Fény, ha nem Isten Neve, a szent személyére írva”. 

– Mennyiben térnek el egymástól a keleti és a nyugati Feltámadás-ikonok?

2026.04.05.

Március 20-án az Európa versben XIII. kiadása tizenegy európai költőt hozott össze Rómában, a Római Magyar Akadémia székhelyén, a Falconieri‑palotában a Költészet Világnapja alkalmából. A rendezvény, amelyet az EUNIC Roma szervezett, valódi találkozási ponttá vált: a költők saját nyelvükön szólaltatták meg verseiket, az olasz fordítás pedig kivetítve követte az előadást.

Az estét Maria Ida Gaeta (a Dante Alighieri Társaság Római Bizottságának alelnöke) moderálta.

Április 5-én, napsütéses reggelen a Szent Péter téren Leó pápa először celebrálta az ünnepélyes Eucharisztiát, amely a feltámadt Krisztus dicsőségét testesíti meg. A fő koncelebránsok Re és Sandri bíborosok, a Bíborosi Kollégium dékánja, illetve dékánhelyettese voltak.

„Ma az egész teremtés új fénnyel ragyog” – magyarázta a pápa prédikációjában –, „dicshimnusz száll fel a földből, szívünk ujjong: Krisztus feltámadt a halálból, és vele együtt mi is új életre támadtunk fel!” Ezt szimbolizálja az oltárnál a nagyszombat esti virrasztás során meggyújtott húsvéti gyertya, a Szent Megváltó ikonja, valamint az evangélium latin és görög nyelvű hirdetése.

Rómában a szcilitán vértanúk perének (Kr. u. 180) történelmi rekonstrukcióját 2026. április 4-én a Szent János és Pál bazilikában a Celio dombon játszotta el a Gruppo Storico Romano csoport.

A vértanúkat, akiket szcilitán vértanúknak is neveznek, Marcus Aurelius császár által kezdeményezett üldöztetés utolsó évében vették őrizetbe, bár haláluk utódja, Commodus uralkodásának első évében következett be.

A csoport tizenkét keresztényből állt, hét férfiból és öt nőből, Scilliumból, egy kis numidiai faluból, Scili vagy Scilium néven, a mai Tunézia területén.

Bár tavaly októberben nyílt a „Fáraók kincsei” című kiállítás Rómában a Scuderie del Quirinale-ban, s eredetileg május 3-án zárták volna be, a nagy sikerre való tekintettel június 14-ig meghosszabbították. Ez a kiállítás kihagyhatatlan lehetőséget kínál arra, hogy 130 remekművet tekinthessünk meg Egyiptom legfontosabb múzeumjaiból.

Ragyog egy királynő szarkofágjában, egy uralkodó gallérjában, egy papirusztekercsre vésett szavakban.

Michelangelo „Az utolsó ítélet” című alkotása ismét láthatóvá vált, teljes lenyűgöző erejében és eredeti színeinek ragyogásában, melyeket a nemrég befejezett rendkívüli karbantartás hozott napvilágra.

A rendkívüli karbantartás ez év február 1-jén kezdődött a Sixtus kápolnában, először is a szükséges állványzat felállításával, majd ezután kezdődött a falfestmény felületén képződött, széles körben elterjedt fehéres réteg eltávolítása.

A lila akác tavasszal, általában március - április hónapban borul virágba Olaszországban, és ilyenkor különleges, romantikus hangulatot áraszt a kertekben és utcákon.

A Szent István Ház kertjének sarkán is gyönyörűen nyílik most ez a kedvelt növény, amely illatával és leomló virágfürtjeivel igazán mediterrán hangulatot varázsol körénk.

Olaszországban a lila akác sokak számára a tavasz, az elegancia és a nyugalom jelképe – és valóban, nehéz nem megállni mellette egy pillanatra.

2026.04.04.

XIV. Leó pápa vezette a keresztúti ájtatosságot a Colosseumnál április 3-án, a hagyományos nagypénteki liturgia keretében, Jézus Golgotára tartó útjára, szenvedésére és kereszthalálára emlékezve. Az idei keresztúti elmélkedéseket Szent Ferenc tranzitusának 800. jubileumi évében Francesco Patton ferences szerzetes, a Szentföldi Kusztódia emeritus vezetője írta.

Bevezetés

A Via Dolorosa Jeruzsálem óvárosának utcáin halad végig. Ezen járva Jézus útját követjük elítélésének helyszínétől keresztre feszítésének és temetésének, egyben feltámadásának helyéig.

2026.04.03.

Színészek játszották el a világ egyik legismertebb műalkotásának, Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című faliképének történetét, méghozzá pont azon a helyszínen, amelyet a reneszánsz művész a remekművére festett, és amelyet egy magyar kutató azonosított nemrég.

Ez az észak-olaszországi Civate város központjában álló San Calocero-kolostor második emeleti refektóriuma (étkezőterme), amiről Spielmann Gábor független magyar kutató kellő mennyiségű és minőségű bizonyítékot gyűjtött össze, hogy ki lehessen jelenteni: Leonardo da Vinci ott járt, és oda képzelte el Jézust és a 12 felbolydult tanítványát egy hosszú asztal mellett, abban a pillanatban, amikor Jézus bejelenti nekik, hogy egyikük el fogja árulni.